The last one! :)

Kicsit lemaradtam a blog írással… most van egy kis időm, hogy pótoljam ezt az utolsó postot!

Már két hete haza értem, azóta próbálok újra visszarázódni az itthoni életbe.
Az utolsó angliai heteim nagyon szuperek voltak, az  új aupair érkezése után a hostanyukámat is mintha kicserélték volna… :D Mindenkitől nagyon nehéz volt elköszönni, nem gondoltam volna, hogy így fogom majd megélni a búcsút. Olyan sokszor mérgelődtem a 9 hónap során és gondoltam hogy most azonnal haza megyek , hogy azt hittem amint ez az idő eljön én mosolyogva szaladok majd a reptérre. Ehhez képest az utolsó két napot végig sírtam, hisz mégis csak olyan embereket hagytam ott, akikkel majdnem egy évig együtt éltem.
A sok nehézség és panaszkodás ellenére soha nem fogok rossz emlékként visszagondolni a kint töltött időre. Rengeteg mindent tanultam, és sok élményben is volt részem. J
A családdal megpróbálom továbbra is tartani a kapcsolatot, ha majd egyszer újra Angliába sodor az élet, biztosan meglátogatom őket!
Remélem, hogy élveztétek a blogom olvasását… annak ellenére hogy néha kihagytam egy –két hetet , vagy hogy a vége felé már nem voltam olyan lelkes.
Minden aupairnek sok sikert kívánok, lehet egyszer még én is visszaállok a sorba! ;)
Jelenleg felvételire készülök és próbálom visszanyerni valaha volt fittségemet, a nyaram nem lesz unalmas! J

Köszönöm, hogy olvastatok!

Eszter xx

Holiday...

Pár hetet megint kihagytam, de így a vége felé már a hétköznapjaimról feleslegesnek tartom a beszámolót. :D Az Easter Holiday kellős közepén vagyunk jelenleg, így hát minden dolgozós napom pörgős és minden szabad napomon relaxálok. A szünet most azért jött jókor, mert így sokat vagyok a lányokkal és rájövök, hogy mennyire hozzám szoktak és én is mennyire megszoktam hogy itt lakok. Igaz, 8 hónap után itt volt ennek már az ideje. Érzem hogy pont a legjobb pillanatban válunk meg egymástól, ha tovább itt maradnék már minden túl megszokott lenne és az nem jó.
Van pár elmaradt képem, azokat beteszem…külön nem írok a hétköznapokról, aki olvasott eddig úgyis tudja, hogy mi folyik itt.
Még egy általános összefoglalós-tapasztalatos-élményes post készül, utána pedig megyek vissza a megszokott életkémbe hozzátok! :*
Eszter xx

még rednoseday! (így mentek suliba :D)

március utolsó napjai, januári időjárással

nem lát a szemüvegtől  :))

Croods 3D

HIM&HER

színes nyuszikák

cupcake with pancakes :D

angyal-percek

Noodle is pózol :D

Elmaradás

London újra
Szombat reggel örömmel töltött el, hogy nem volt köd és forgalom sem az utakon, így időben odaértem a vonatállomásra…(sőőt tolatva parkoltam!!! :D)
Kilenc után értem Kings Crossra, ahonnan átsétáltam Eustonra mert E vonata oda érkezett. Sikeresen megtaláltuk egymást, majd indultunk is Primeros Hill-re, ahol nagyon szép a rálátás Londonra. Sajnos itt ködös volt az idő, szóval nem volt az igazi. Ezután a Regent’s Parkba mentünk sétálni, ahol közben futóverseny volt, úgyhogy ezer ember és nyüzsgés. Nagyon szépek a parkok, az tetszik hogy sokan kijárnak futni, sétálni vagy valamit mozogni. J
A Regents park után a Regents Canalon sétáltunk át Camden townba. Ezt a kis canal-t Little Venice-nek is hívják…de azért annyira nem nagy szám. :D A Camden market viszont nagyon jó, itt is tömeg volt. Majdnem minden ország saját tradicionális étele megtalálható, én pakisztáni wrappet ettem…fincsi volt. J A magyar standnál vettünk TúróRudit nevetséges 1 fontos áron! :D
3 óra körül indultunk el az Oxford Street felé, innentől pedig már csak úgy repült az idő…mert vásárlás közben ez már csak így szokott lenni. Persze az is rásegített hogy mindenhol tömegnyomor volt… az egyik üzletben fél órát álltam sorba csak a próbafülkénél! Nem vettem sok mindent, de amikre szert tettem azok nagyon boldoggá tettek. :D
Amikor már teljesen lejártuk a lábunkat beültünk egy Starbucksba relaxálni, végül itt búcsúztunk el E-vel, mert neki már ment a vonata. Én úgy döntöttem akármennyire is fáj a lábam, még sétálok egy kicsit és utána ülök metróra vissza Kings Cross-hoz. Az állomáson igaz már szaladnom kellet, de simán elértem a vonatomat, ami 50 perc alatt Peterboroughba ért. Sajnos az időjárás itt nem igazán kedvezett már nekem, ugyanis esett a hó/eső…így elég rossz volt haza vezetni, de arra a kis időre még összeszedtem magam és koncentráltam. :D

London óta majdnem két hét telt el, ennyi idő alatt jó sok minden történt de részletezni már nem igazán tudok mindent. Az angolok március második vasárnapján ünneplik az anyák napját, viszont a nőnapot azt nem igazán tartják számon..
Múlt héten S egy egész disznó fejet vett a hentesnél és azt tette a vacsora asztalra „meglepetésként”. Aki kicsit is tudja milyen beállítottságú a hostanyuka, az el tudja képzelni a reakciót. Én jót nevettem az egész szituáción (ők nem)! :D
A március 15ei Red Nose Dayt én is ünnepeltem, mégpedig úgy hogy megvettem a Marylin Monroes pólót, így támogattam a rászorulókat.
Szombaton végre találkoztam a barátaimmal…filmet néztünk aztán pedig beültünk egy pubba is.
A héten hostanyuka szülinapja és S szülinapja is volt, így hát kedden elmentünk (a hostszülők, S és én) vacsorázni. Addig az egyik mama bébiszittelt helyettem. J
Tegnap az utolsó olyan szabadnapomat élvezhettem, amikor a lányoknak még nincs szünet. Ugyanis mától egy hónap Easter Holiday. Én ezért nem igazán rajongok, mivel ez természetesen azt jelenti hogy reggeltől estig rám lesznek hagyva a gyermekek.
A mai első napról annyit mondanék hogy egy káosz volt, mindenki mást akart, senkinek semmi se volt jó… Ráadásul így a nap végére még egy jó kis szidás is hiányzott! Ugyebár tudjuk már, hogy májusban távozok. Ennek ellenére az anyuka ismét felhozta a héten a témát , hogy mi lenne ha mégis visszajönnék vagy valahogy ezt meg kéne oldani. Ma hívott az angol ügynökség, a csaj teljesen normális volt, felfogta hogy miért nem tudok repkedni ide-oda, mondta hogy oké keres másik lányt. Amikor megemlítettem az anyukának hogy hívtak és mondták hogy oké, ismét elszabadult a pokol. Amióta itt vagyok talán ez volt a második legdurvább ordítozása. Folyamatosan káromkodott és szidott engem meg az egész szituációt…olyanokat vágott a fejemhez amiket nagyon nem kellet volna úgy gondolom.
A lényeg még mindig az, hogy (amint az a daisypathomon is látható fent a jobb sarokban) már csak pár hetet kell kibírnom!
Eszter xx

rednoseday

primrose hill

kiskanál

hun

medvekutya :D

baba az ablakban

hirtelen hétköznapok

Gondoltam gyorsan összefoglalom a hetet még a hétvége előtt, mivel remélhetőleg azután több mesélni valóm lesz, és akkor megint elhanyagolom a hétköznapokat… :D
Hétfőn felfedeztem hogyan is tudok rántott husit készíteni, így hát rántott csirkemellet csináltam salátával vacsira. Babysitteltem, úgyhogy csak két személyre kellet főzni. (S, én) A panír persze nem teljesen olyan mint az otthoni, de a vegeta miatt hasonlított a megszokotthoz. Múlt héten amikor is S-el főztünk akkor is csirkemellet csináltunk, de csak bevegetáztam… az anyuka meg is jegyezte hogy milyen ízletes…hát igen, itt még sót se nagyon használnak. Na ennyit a kajáról! :D
Kedden nagyon szépen sütött a nap, ettől jó kedvem lett… ismét szinte egész nap dolgoztam, de mivel tudtam hogy szerdán szabad vagyok, így nem zavart hogy teljesen kifárasztottam magam a nap végére.
A változatosság kedvéért szerdán újból rossz idő volt, esett az eső és semmi napsütés. A lovas lányokat el kellet fuvaroznom Oundlebe, ez ami említésre méltó a szabad napomból! :D
Tegnap a délelőtti takarításon kívül az volt a terv, hogy délután majd az anyuka rám hagyja a legkisebb lányt, a középsőt pedig majd valaki haza dobja a suliból és velük leszek itthon egyedül.  Ehhez képest 4 óra körül lementem, senki nem volt itthon. Fél 5kor elkezdtem vasalni, hogy nehogy az legyen hogy semmit nem csinálok… 5kor hazaért az anyuka, kérdeztem hogy hol vannak a gyerekek? Mondja hogy hát veled.  (???) Kiderült hogy az apuka azt hitte nem vagyok itthon, így lepasszolta  a gyerekeket a mamához. Én ezen csak mosolyogtam, mert nem hiszem hogy olyan nagy probléma hogy fél órát a mamájuknál kellet tölteniük, másrészt pedig egyáltalán nem az én hibám hogy az apuka nem veszi észre hogy itthon vagyok. Hát az anyuka nem mosolygott, mindenkire megsértődött, csak azért mert nem úgy mentek a dolgok ahogy ő azt elképzelte.
Ma is elég hosszú, de mókás napom volt! Reggel együtt mentünk az erdőbe kutyát sétáltatni a legkisebb lánnyal,csodák csodájára nem volt hiszti hogy hosszú és unalmas ez a program. A délelőtt további részét a játszószobában és az én szobámban töltöttük, kreatívkodtunk már Húsvétra. Ebéd után volt két szabad órám, majd indultunk úszásra! Eddig még soha nem éreztem magam normális aupairnek... mert normális esetben egy aupair felkel reggel, felöltözteti a gyereket, elviszi iskolába, délután érte megy, elviszi a sportklubokra, vacsorát ad neki, majd lefekteti. Ehhez képest az én esetem lássuk be, nem normális. :D Így hát elég boldog voltam amikor tegnap az anyuka megkért, hogy ma a legkisebbet vigyem el úszásra, mert ő nem tud egyszerre két helyen lenni. S baba nagyon édes volt, mutogatta hogy merre kell menni meg mit hogy kell csinálnom, nagyon élveztem. :D Utána átrolleroztunk egy kévázóba, ahol vártuk a mamát hogy felvegyen minket és haza hozzon. Itthon ismét pár óra édes kettes következett, de mivel az egész napot amúgy is együtt töltöttük így késő délután sem volt semmi probléma. Korán megfürdettem, aztán eszembe jutott hogy hoppá, úgy eljátszottunk hogy nem is adtam neki vacsit. :D Szóval fürdés után gyorsan összedobtam valamit, majd hazaért a család többi tagja, így az én napom véget ért.
Alig várom a holnapot, remélem nem lesz borzalmas az időjárás…
Eszter xx

haha :D

tenisz cuccban

malac módjára eszünk

itt egy szent látható :)))

lunch

ugorj béka!

yumm yumm

önfotózás itt...

...és itt is 

ezt a fantasztikus képet sem hagyhattam ki :D