Eszter in UK: Not easy!

A második szabadnapomon szinte semmit nem csináltam! Délelőtt csak aludtam, délután pedig filmeket néztem, olvastam ilyesmi… J
Pénteken itthon volt a legkisebb lány, de ettől még fel kellett porszívóznom az egész alsó szintet, plusz felmosni a „hard floor”-t. :D Amikor ezzel végeztem, vasaltam, festettünk a minivel, utána pedig sütit sütöttünk. Cakelolly-t pontosabban, nagyon jól néztek ki, mutatok képet! J 3kor végeztem, utána mentem a konditerembe futni, levezetni a dühömet! :D
A szombatom katasztrófa volt… mind a hárman itthon voltak, jött egy barátnő is, anyuka lovagolt… Ebéd után elment a két nagyobb lánnyal is lovagolni, nekem a legkisebbel kellett egy másik úton menni biciklivel, hogy majd fél úton összetalálkozzunk … nagy élmény volt, csak 5 hiszti rohamot kellett elhárítanom! Délután találkoztam a szlovén aupair lánnyal, sokat beszélgettünk, nagyon jófej! :D Meg is beszéltük hogy másnap ha délután nem kell dolgoznom elmegyünk moziba. Amikor hazaértem megkérdeztem az anyukát hogy lehetséges e … és hogy egyáltalán mi a program vasárnap. Póni-verseny volt a válasz, és nem tudta garantálni hogy délutánra hazaérünk, mert ez a lovak miatt kiszámíthatatlan. Nem igazán értettem hogy miért is, de persze mondta hogy jólvan akkor majd máskor megyünk mozizni. Mivel este a szülők bulizni mentek ezért én fektettem le mindenkit… a legkisebb lány 3szor is felkelt hogy nem tud aludni, mert nincs itthon az anyukája. Mindezek miatt a szombati nap végére elérkezett a mélypont… 1 hónap után!
Vasárnap korán indultunk már Oakham-be két pónival. Csak a legnagyobb lány versenyzett, jól ment neki de mivel idősebbekkel volt összetéve így nem ért el helyezést. Ez country cross verseny volt, szóval a puszta közepén dombos helyen voltak elhelyezve az akadályok. :D A téli kabátomban mentem, és úgy is majdnem szét fagytam olyan hideg szél fújt…hazafelé fájt is a fülem. Végül délre már itthon voltunk, 3kor szabad voltam már…de mivel a másik aupairrel lemondtam a találkozót, így a nap hátralevő részében (futáson kívül) nem csináltam semmit.
Hétfőn takarítanom kellett a fürdőszobákat, folyosót, lépcsőket…délután fürdetés és vasalás volt a feladat. Kedden gyerekszoba takarítás, vasalás, ilyesmik.
Szerdán day off volt, sokáig aludtam! Fél kettő körül elindultam Peterboroughba, nyelviskolába. Az órám csak 6kor kezdődött, de gondoltam előtte elmegyek vásárolgatni. Természetesen beírtam a GPS-be az utca nevet, hogy egyenesen oda vezessen ahol lennem kell. Még navigációval is eltévesztettem hogy mikor kell lefordulni, szóval köröztem párat, ráadásul az eső is elkezdett esni…. láttam hogy egy piros lámpa miatt feltorlódott a sor, rá is léptem a fékre, de az autó nem akkor állt meg amikor én szerettem volna, így nekimentem az előttem álló autónak. Egy pillanatig még gondolkoztam is hogy most tényleg hozzáértem?!? De sajnos igen…. :S A sofőr kiszállt, megnézte a „nagy” kárt a kocsiján, én közben majdnem elájultam. Még nem történt ilyen velem, és most is nagyon lassan mentem…nem értem miért nem tudtam megállni. A mi autónknak semmi baja nem lett, a másik kocsin egy ujjnyi karc lett, amit szerintem polírozással nagyon egyszerűen el lehet tüntetni. Nem tudtam mit kéne csinálnom ebben a helyzetben, kérdeztem a tagot hogy mégis most mi lesz…mondta hogy felírja a rendszámot, a nevem és telefonszámom. Miután ez megtörtént , hajthattam tovább. Alig vártam hogy valahol leparkolhassak, mivel az idegi állapotom nem volt a legnyugodtabb. Megtaláltam az utcát, leparkoltam ééés sírtam. Majd felhívtam anyát, utána pedig a hot-anyukámat hogy neki is elmeséljem mi történt. Gondolhatjátok milyen fergetegesen tudtam sírva angolul elmondani a történteket… Persze mondta hogy nyugodjak meg és nincsen semmi baj de hát mégis… Ezek után mentem shoppingolni, hát nem vettem semmit! :D 6-8ig tartott az angol órám, nem volt rossz, de azért izgalmas sem. Jó érzés volt újra beülni a kocsiba és hazavezetni….
Csütörtökön délelőtt is gyerekmentes a ház, szóval akkor is takarítanom kell, dél után szünet és este ismét segíteni. Pénteken a legkisebb lánnyal vagyok, mert neki akkor nincsen semmi programja, a héten 3 kor végeztem is, miután elvittem 5(!!!) kutyát sétáltatni! :D Este két lovas lánnyal elmentem egy lovas versenyre, ami jó is lett volna ha nem kell végigállni az egészet. :D De azért izgi volt, az egyik akadály 2m 10cm magas volt… még sose láttam lovat, ekkorát ugrani! :D
Ma reggel pedig felkeltem a szokásos időben, lementem, megreggeliztem, pakolásztam…. majd megláttam egy cetlit amit még tegnap este hagyott nekem az anyuka, hogy legyek olyan kedves 9kor kezdeni ma. Szóval feleslegesen keltem fel… vagyis annyira nem mert így most kaptok egy postot! :D
Most kezdem megszokni a heti rutint, melyik nap mit kell csinálni…. persze ha itthon vannak a gyerekek akkor minden egyik pillanatról a másikra dől el, de így szép a élet… nem?!?